Kedd
Utolsó nap. Tegnap tartottunk egy kis búcsúestet, fél 11kor estünk be az ajtón. A felnőtteknek eddig van kimenő, azért is igyekeztünk vissza, de már így is zárva volt a bejárat. Van itt a közelben egy szabadtéri múzeum, olyan skanzen-szerű, ami ilyenkor zárva van, március közepén nyitnak ki. A „múzeumbarátok” azonban minden hétfőn összegyűlnek a múzeumkocsmában, és ezt az egyik társunk megtudta. Bejelentkezett a kocsmárosnál, hogy mehetünk-e mi is hétfő este, és így kerültünk oda. Szuper este volt.
De aztán reggel 8kor már mennem kellett, egyéni tornával kezdtem. A szokásos menet, a félóra szerintem egy kicsit kevés erre, nagyon szűkre van szabva az idő.
Reggeli csoportban mobilizációs gyakorlatok voltak. Először oldalfekvésben kellett feküdnünk, kb. 10 percig úgy, hogy a lehető legtöbb rizszsákot a derekad alá pakolod. Nekem 2 félbehajtva, és 3 simán fért be. Így már egy kicsit nyomott, de még nem volt nagyon kellemetlen. A felül lévő láb nyújtva, többeknél a kar is, de nekem a kart nem kellett kinyújtani. Csak fekvés, semmit nem kell csinálni közben.
Aztán jött a félig a széken ülős. A jobb lábbal nyújtózkodom lefelé, azaz a térddel, és a csípővel, eddig megegyezik az eddigi mobilizációs gyakorlatommal. Csak most még hozzátettük a felsőtestet is. A karokkal olyan helyzetben kapaszkodsz, ahogy a vállellenhúzásnál kell, azaz asszimmetrikusan, és miközben a jobb csípő lefelé nyújtózik, a felsőtest erősen balra és felfelé. Mindegyikből 2 kör volt.
A végén pedig egy nagy nyújtózkodás a bordásfalon. A legfelső fokon kapaszkodsz, háttal a bordásfalnak, sarkakkal lefelé nyújtózkodsz. Majd levegő be, és miközben kifújod, picit felhúzod magad. Majd nyújtózkodsz újra, és így tovább, legalább 5ször.
Még egy utolsó légzésterápia és egy fizioterápia, a szokásosak. Délután pedig egy medence-party. Ez nem tingli-tangli volt, hanem kőkemény edzés. Ússzál kéz nélkül, láb nélkül, háton, hason, párban, hátadon a társaddal, hasad alatt a társaddal. Meg kell tanulnom úszni, ez így nem mehet tovább.
Aztán a nap fénypontja: az utolsó orvosi vizsgálat. Délelőtt már megvolt a mérés, de akkor még csak azt tudtam meg, hogy a légzésfunkcióm 111%-ra javult, a légzéskapacitásom pedig 3,5 l-ről 3,9 l-re nőtt. Az összes többi kiértékelés a doktornőnél zajlott, nézzük a lényeget:
Állóhelyzetben +
Ülőhelyzetben +
Nyújtózkodás állva
Scoliometer thoracal: 15-ről 10-re csökkent, lumbal: 13-ról 10-re.
A függőleges eltérés 12 mm-ről 6-ra csökkent.
Az orvosi jelentést postán fogják küldeni, most csak gyorsan felírtam magamnak az adatokat.
A vicc az benne, hogy igazából nem is tűnt ez olyan borzasztóan megterhelőnek. Persze sokat jelentett, hogy megvoltak az alapok, nem a nullától kellett kezdeni. Elköszöntem mindenkitől, már csak csomagolnom kell és reggeli után indulok. Úgy tervezem, hogy egy év múlva jövök újra. Lehet hogy csak két hétre, de mindenképpen. Csapó, vége, folytatás jövőre...
