Pénteken és hétfőn alig-alig történt valami a csoportos tornákon, illetve hát inkább úgy mondanám, hogy semmi említésre méltó nem volt. A terapeutánk annyira gyenge, hogy néha már időpocsékolásnak éreztük a csoportos órákat. Náluk sem mindenki tökéletes, szerencsére az első két hetem jó volt, a szabad gyakorlásnál pedig be lehet pótolni azt is, amit a csoportban nem sikerült teljesíteni. Keddre megbetegedett szegény, úgyhogy az utolsó napomon azért mégiscsak sikerült két jó csoportoson részt vennem. Helyettesítőket kaptunk, délelőtt egy fiatal hölgy volt, délután a medencében pedig a terapeuták vezetője.
Hétfőn megvoltak a méréseim, és az orvosi vizsgálat is, az eredmény a következő:
Ülő helyzetben 1,1 cm-el, álló helyzetben 1,6 cm-el magasabbra tudok nyújtózkodni
Scoliométer: a háti részen 8 fokról 6-ra javult, a lumbális szakaszon 13 fokról 11-re.
A doktornő javaslata a jövőre nézve az, hogy ha otthon rendszeresen végzem a gyakorlataimat, és van Schroth gyógytornászom, akkor felesleges évente visszatérni. Elég, ha 2-3 évente megyek vissza a klinikára.
Számomra nagyon pozitív az eredmény, nagyon nagy élmény volt ismét a kint tartózkodás. Csak ajánlani tudom mindenkinek, akinek szüksége van rá, és sajnálom, hogy Magyarországon nincs még ilyen lehetőségük a gerincbetegeknek. A tapasztalatom az, hogy a németországi ortopédorvosok közül is csak nagyon kevesen tudnak erről a klinikáról, és nem nagyon veszik komolyan a gerincferdülést. Ebben a tekintetben nem is vagyunk annyira lemaradva tőlük.
Ennyi volt...